Az ősszel új lakásba költöztem, ami egy-másfél hónapos procedúrát igényelt, és igazából még most sincsen teljesen vége. Nemcsak a keresgélés, időpont egyeztetések és a papírmunka okozott sok stresszt, hanem maga az összepakolás is. Igyekeztem tudatosan neki állni a rám váró óriási feladatnak, nem mondom, hogy ez egy tökéletes módszer, de nekem bevált.:)

1. pont - Tervek

Abban teljesen biztos voltam, hogy most kihagyom a költöztetőcéget, mert túl drágák és amúgy sem kell bútorokat szállítanom. Szerencsére nem kellett mindent magammal vinnem, csak a dolgaim 80 százalékát: ruhák, kozmetikumok, könyvek, hobbi kellékek, dekorációk stb.

2. pont - Selejtezés

Apránként álltam neki a dolgaim átválogatásának, konkrétan a lakás egyik pontjáról haladtam a másik felé. Fel kellett írnom egy papírra - mert túlságosan hanyag vagyok - hogy mindent ki kell selejteznem, amit több mint egy éve nem használtam és azt sem tudom mikor fogom legközelebb elővenni, esetleg "szégyellem" azokat. Ahhoz képest, hogy egészen kevés a haszontalan tárgy az életemben, mégis rengeteg mindent kiválogattam, több zacskónyi megunt, tönkrement dolgot.

3. pont - Amiktől megszabadultam

• régi játékok, plüssök
• haszontalan konyhai kiegészítők (süti formák, csúnya ételhordók)
• régi papírok (összeszerelési útmutatók, blokkok, számlák)
• olyan tárgyak, amikhez rossz emlékeim fűződnek
• dekorációk (megunt, tönkrement)
• néhány ruha
• képregények
• ágyneműk
• papírdobozok
• kiegészítők állatoknak (rossz szőnyegek, plédek, párnák)

4. pont - Miért?

A fentebb felsorolt dolgok elég szubjektívek, de mindnél ugyanarra gondoltam: kell-e ez még nekem, mire használom, kényelmes-e, megkönnyíti-e az életem és így tovább. A játékaim - igen, gyűjtő vagyok - egy részét nem szerettem, vagy csak rossz volt rájuk emlékezni, ezért néhányat csak elrejtve tartottam, vagy odaadtam a nyuszimnak játszani. Több olyan konyhai kiegészítőm vagy éppen ágyneműm, képregényem volt, amiket már nem használtam, vagy szintén vállalhatatlannak éreztem mások előtt. Találtam a fiókok mélyén tönkrement dekorációkat, rengeteg papírszemetet, régi dobozokat, amiket teljesen összekoszoltam, vagy elszakadtak az évek alatt. Akadtak olyan tárgyaim, amik nem voltak rosszak, de például nem lehetett őket rendesen tisztítani (szőnyegek stb.), úgyhogy ezeknek is mennie kellett.

5. Hova és hogyan?

Szelektíven gyűjtöm a szemetet, tehát a sok papírt azt egy az egyben ki tudtam dobni. Azokat a játékokat, amiket rendbe tudtam hozni elvittem a közeli Charity shopba, de néhányat például elajándékoztam - igen, vannak gyűjtő barátnőim is. Ugyanez vonatkozik a konyhai eszközökre, és a dekorációkra, tehát mindent, ami nem ment tönkre, nem romlott el, azokat ingyen továbbadtam. A régi ágyneműket, törülközőket kimostam és egy állatmenhelynek fogom adományozni, a felgyűlt rossz ruhákat pedig szintén kimostam és bevittem a H&M-be, míg a képregényeimet eladtam a Jófogáson.

Végül így rengeteg dologtól megváltam, a fentebb felsoroltak több zsákot kitettek, napokig hordtam ide-oda a felgyülemlett halmokat. A költözés mindig jó alkalom a selejtezésre, vagyis sok esetben nincsen más választásunk, de szerintem bármikor lehet egy ehhez hasonló nagytakarítást tartani. Feleslegesnek érzem az olyan tárgyakat őrizgetni a szekrény mélyén, amiket mondjuk 10 éve szerettünk, de most már csak nosztalgikusan gondolunk rájuk, rosszabb esetben észre sem vesszük őket, ezért szerintem több értelme van ezeket olyannak adni, aki most is értékeli. Nem mellesleg helyettük nem vásároltam újakat, igazából ilyenkor jövünk rá, hogy egy embernek nincsen szüksége 5 db ágynemű garnitúrára, vagy ha nem szeret sütni, akkor mindenféle cukrász kellékre. Annyi biztos, hogy a minimalista életmódnak hála sokkal kiegyensúlyozottabb és praktikusabb az életem.:)